Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az oroszlánok

Az oroszlánok


Oroszlán (Panthera leo)

Rendszertani hely:
Osztály: emlõsök (Mammalia)
Rend: ragadozók (Carnivora)
Család: macskafélék (Felidae)

Leírás: Az oroszlán a tigrisnél valamivel kisebb, de azért elég nagytermetû macskaféle. Testhossza 1,7 m, a nõstények ennél gyakorta kisebbek, farokhossza 90-100 cm, testtömege pedig mintegy 180-200 kg. Testének alapszíne sárgásbarna, de a fiatal állatokon halvány foltok figyelhetõk meg, amelyek látványos módon néha felnõttkorban is megmaradnak. A hímek sörényt viselnek, amelynek színe és mérete területenként és egyedenként is nagyon eltérõ lehet. Néha akadnak gyér sörényû, sõt csaknem teljesen sörénytelen hímek is, de akadnak dús, bozontos sörényû egyedek is. A sörény színe sárgásbarna, vagy akár sötétbarna, fekete is lehet.

Elterjedés, élõhely: Az oroszlán egykor nemcsak Afrikában fordult elõ, hanem Ázsiában is. Az ázsiai populációk azonban már az ókori mezopotámiai civilizációk virágzása idején megfogyatkoztak, mára pedig szinte mindenhol kipusztultak. Ázsiában ma már csak a nyugat-indiai Gir erdõ védett területén élnek oroszlánok. Afrikában ma még nem ilyen katasztrofális az oroszlánok helyzete, de az kétségtelen, hogy az elmúlt évszázadokban sok olyan területrõl végleg eltûntek az oroszlánok, ahol pedig korábban meglehetõsen gyakoriak voltak. A különbözõ populációk olykor igen eltérõ körülményekhez alkalmazkodtak, s amíg egyes oroszlánok a füves szavannákon érzik otthon magukat, mások a sûrûbb, bozótos területeket kedvelik, megint mások a félsivatagos, sziklás vidékeket részesítik elõnyben. Mára kiirtott berber oroszlán (Panthera leo leo) például az Atlasz-hegység vidékén élt.

Életmód, táplálkozás: Az oroszlánok általában falkában élnek, amely falkák legtöbbször 4-12 egyedbõl állnak, s közülük csak 1-4 az ivarérett hím (számuk az egész csoport létszámától függ). A vadászat, amely általában a nõstények dolga, összehangolt hadmûvelet. Szükség is van erre, mert az oroszlán 50-60 km/órás futása ugyan az emberhez képest gyors, az oroszlán áldozatai azonban ennél általában gyorsabban futnak. Az oroszlánok taktikája tehát az, hogy észrevétlenül a lehetõ legközelebb lopakodnak a legelészõ csordához, majd együttesen kerítik be a kiszemelt, általában gyenge, vagy sánta zsákmányt. Az oroszlánnak nagyon teherbíró a gyomra. A sikeres vadászat után rengeteg húst zabál fel, s utána napokig nem éhes. Vadászzsákmányuk általában gnú, vagy zebra, a kisebb gazellák inkább a gepárd súlycsoportjába tartoznak. A hímek nemcsak azért nem vesznek részt a vadászatban, mert nagy sörényük miatt csak nehezen tudnának elrejtõzni, hanem leginkább azért, mert az oroszlánok társadalmi rendjében a hímek feladata az utódnemzésben és a csoportnak a fajtársakkal szembeni védelmében merül ki. Néha elõfordul, hogy egy-egy oroszlán magányosan jár táplálék után, különösen akkor, ha sérült állatról van szó.

Szaporodás, egyedfejlõdés: Az oroszlán vemhességi ideje mintegy 3,5 hónap, az utódok száma ellésenként 2-3, de néha akár 5 is lehet. A kisoroszlánok 6-7 hónapig élnek anyatejen, és 18 hónapos korukban válnak ivaréretté. A természetben a 15 évesnél idõsebb oroszlán már ritkaságnak számít, de állatkertekben ennél tovább is élhetnek. Az egyik legidõsebb ismert állatkerti oroszlán Kölnben pusztult el 28 éves korában.

Érdekességek: Sajnos még ma is sokan élnek abban a tévhitben, hogy ha az oroszlán embert lát, elõ dolga, hogy megtámadja azt. Ehelyett általában elmenekül, pontosabban nem várja be az ember megérkezését. Néha persze elõfordulnak emberevõ oroszlánok is, amelyek vagy azért szoknak rá az emberhúsra, mert valahol megtapasztalják, hogy a fegyvertelen embert könnyû leteríteni, vagy pedig azért, mert esetleges betegségük, vagy idõs koruk miatt a vadat már nem tudják utolérni.

A Budapesti Állatkertben néhány évvel az 1866-os megnyitás után már bemutattak élõ oroszlánokat, a kert elsõ oroszlánháza pedig 1876-ra készült el. Oroszlánjaink mindig is igen szaporák voltak, 1933-ban például egyszerre tizenhat oroszlán élt az Állatkertben, persze többségük fiatal, itt született állat volt. Ma már nem annyira a mennyiség, mint az állatok életminõségének javítása a fontos az állatkerti szakemberek számára. Ennek megfelelõen az állatkerti oroszlánok a közelmúltban teljesen felújított helyre kerültek át, ahol a közönség nem rácsok mögött, hanem üvegfalon át szemlélheti ezeket az állatokat.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.